Ez az a pillanat, amikor bátran kijelenthetjük: a kormány érzékeny területre nyúlt.
Természetesen az adótörvények zárószavazás előtt benyújtott módosító indítványairól van szó, azon belül is a pornóadóról. Csak, hogy tisztázzuk a helyzetet, ez nem egyéni indítvány, mint például a választási eljárásról szóló, az egyházak helyzetét szabályozó, a devizahitelek végtörlesztését lehetővé tévő vagy a médiatörvény. Nem, erre a sarkalatos jogszabályi részre magának a kormánynak volt gondja.
Hogy mire nincs nagyjainknak ideje! Úgy elképzelem a megbeszélést, ahol a termékeny talajra hullott mag szárba szökkent. Ott ülnek választott vezetőink a hatalmas asztal körül, csupa elegáns öltöny, sok iskola, doktorátus, nyelvvizsga, vállukon az ország gondja. Az előszobában várakoznak a sofőrök és testőrök, titkárok és titkárnők sürgölődnek, hogy a víz és a keksz egy pillanatra se fogyjon el, helyettes államtitkárok a teljes idegösszeomlás szélén mondják le a fontosabbnál fontosabb megbeszéléseket: kormányülés van.
Mindeközben odabent körvonalazódik a makrogazdasági egyensúly.
- Akkor hol is növeljük az adóterhelést?
- Hát, talán az elvitelre vett sütiknél, meg a pornófilmeknél.
- Jó, ez így jó lesz. Ez majd csökkenő pályára állítja az államadósságot. Csapjuk még hozzá a bankszektort, meg az energiaszolgáltatókat. Biztos, ami biztos!
- Te mindig olyan óvatos vagy Gyuri, de legyen, végül is te vagy a szakember.
Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogyan tervezték meg az ebből a sajátos adónemből várható bevételt. Egyáltalán, hogyan határozzák majd meg az adó alapját? A pornófilmre lesz külön VTSZ? Ki fogja megadni a pornófilm definícióját? Hiszen, ha belegondolunk, például a Kutyám, Jerry Lee is tartalmaz olyan jelenetet, ahol a hősök ráutaló magatartása és ruházata pillanatnyi kétséget sem hagy afelől, hogy a testi örömöknek fognak ők hódolni. Innen a hard-pornóig azért van egy-két lépcsőfok. Melyiktől lesz az alkotás adóköteles? A kereskedelmi rádiók zene/szöveg arányának mintájára itt duma/dugás arány lesz? NAV állásfoglalás készül majd a pornófilm mibenlétéről?
Kulturális kérdésekben mégsem az adóhivatalnak kellene kimondania a döntő szót. Na de akkor kinek? Bízzuk talán személyesen L. Simon László kulturális államtitkárra? Ő esetleg delegálhatná a feladatot a nagyszerű Kerényi Imrének, ő úgy is olyan omnipotens ezen a területen. A színháztól, a képzőművészeten át, a könyvkiadásig mindenhol tudott maradandót alkotni, majd csak eldönti, hogy ha a szegénysorsú önkormányzat filmforgatásra bérbe adott épületében az alkotmány asztalán történik az aktus, akkor az pornónak, vagy hazaárulásnak minősül-e. Esetleg majd Andy Vajna főfilmügyi kormányférfiú, mint legilletékesebb, mondja majd meg, hogy honnan Hard?
Kézenfekvő lenne ilyen esetben a Médiatanácshoz fordulni. Szabályozó testület, ezért van, a mesefilmek és a Mónika-show besorolásával már bizonyította rátermettségét. Kézenfekvő lenne, ha legalább egy ellenzéki tagja lenne a jeles grémiumnak. Az úgyis olyan romlott balliberális, tudja az ilyet, had mondja meg, ne sírjon a szája, hogy semmibe sem vesszük figyelembe a véleményét. De sajnos, csupa derék kormánypárti tag van. Egy kereszténydemokratához meg mégsem leget odamenni: - Dicsértessék, szerinted milyen az igazi pornó?
Lám, a mutatóba meghagyott ellenzék is jól jöhet néha. Kár volt kapkodni!
Lesz itt még gond bőven, tehát kezdő gondolatmenetünket bízvást így folytathatjuk: a kormány nem csak érzékeny területre nyúlt, de jó darabig még ott is fog az ő keze matatni.
És akkor a legfontosabb – nemzetünk jövőjét érintő – kérdésről még szó sem esett! Mi lesz a házipornóval? A házi pálinkafőzés mintájára mennyiségi korlátozással és bejelentési kötelezettséggel adómentességet (is) élvez majd? A jegyző időnként ellenőrzi a törvényi feltételek meglétét?
Egyáltalán: ha a vehemens fiatal pár örömszerzésének néhány legzajosabb pillanata a vékony panelfal túlsó oldalára, a szomszédba is áthallatszik, akkor ők már földi terjesztésű műsorelosztónak minősülnek és adófizetési kötelezettségük keletkezeik? A csendes aktus neve mostantól: nettó numera?
Ezúton szeretném nyomatékosan felkérni Spíró művészurat fantáziájának megzabolázására. Néhány éve a Feleségversenyben ő vetette fel a kamatyadó ötletét, s íme, egy évtized sem kellett: és az ige testé lőn. Ne tessék, kérem, ötletelni!