Viktor megunta a légügyi káoszt.
Tanulékony egy csávó ez a mi miniszterelnökünk! Volt neki egy nagyszerű koalíciós társa, a méltán népszerű Torgyán J, aki szintén a légügyi rendrakás terén próbált érdemeket szerezni. Szellemi hanyatlásának egy szomorú pillanatában egyenesen légügyi dinasztiáról delirált.
Nos, ez az ügyes Viktor elérkezettnek látta a pillanatot, hogy az ellesett tudást alkalmazza. Oda nyilatkozott - amint azt az Index vonatkozó cikkéből megtudhattuk -, hogy most már elég volt, elvégre a magyar emberek nyaralásáról van szó, utasította ő az ő miniszterét, a nemzetgazdaságit, hogy rakjon rendet az égben éppúgy, mint tette azt oly sikerrel itt lent a földön.
Ami erre következett, azt csak a hősi eposzok hangján lehet eldalolni. Felfogta azonnal Márton a szónoklat magas értelmét, s eszközlé annak teljesülését. Nem fontolva haladván. Miszerint: magához hívatá a HungaroControl vezetőjét s - mint a rettenetes szavak tudója - ráparancsolt keményen: "azonnal készítsen intézkedési tervet a kialakult anomáliák kezelése érdekében".
Az intézkedési terv, az jó! Anomáliák esetén különösen. Mindjárt csinálni valamit, az olyan hebrencs dolog lenne. Ahogy az nemzetünk népdalkincsében oly találóan vagyon: "...ha még egyszer azt üzeni..."
Azért, légi örömünk nem felhőtlen. Felmerül bennünk a kérdés, hogy a honi államapparátus, közigazgatás magától nem csinál semmit?! Ha egy anomália nem jut el a Királyi Fülbe, akkor az örökre úgymarad?! Ha Márton nem szól a HongaroControl vezetőjének, akkor a jeles vezető mivel tölti a mai munkanapját? Aztán meg az is érdekes kérdés, hogy ha a nevezett szakmai jelesünknek megvan a tudása és az eszköztára az idvezítő megoldáshoz, akkor eddig miért nem csinált semmit? Látá a repteret és mondá, hogy így jó? És lőn este és reggel minden nap. Azt hitte meritokratikus rendszerünk magas posztra szelektáltja, hogy dolgozó népünk leghőbb kívánsága, hogy kilenc órát kuporogjon a bőröndjén a B-terminálban? Elvégre, logisztikai státuszférfiú őkelme, nem pszichológus! Honnan tudhatná mi lakik a magyar nép szívében?
Ha pedig nincsen meg a tudása és/vagy a lehetősége, akkor mire megy Márton felszólításával? Termet az ilyesmit? Mert ha igen, akkor én is megkérném erre-arra Csodatévő Marcit. - Annyi mindent nem tudok, szóljál már rám legalább a fontosabbak ügyében, hátha attól megképességesülök!
Csak egy gondolat éltet, sok gond és baj között! Hogy a régi jó dolgok nem tűntek el! A fiatalok nem emlékezhetnek rá, de most megtapasztalják, milyen jó is az a világ, ahol, ha a csatornából büdösség jön fölfele, a tanácselnök meg szarik megmozdulni az ügyben, akkor már repül is a levél Kádár elvtárs titkárságára. A bűz ugyan erősödik, (hiszen már a tanácselnök excrementuma is dolgozik!), eddig is a szánkig ért a szar, most meg már a szél is fúj, de kiírtuk magunkból a dühünket! (Ismeri ezt minden blogger!).
Persze, az kétségtelen, hogy ment a világ a könyvek által elébb. Már nem levél megy, hanem email. Öregebbeknél SMS. Jó is, hogy így fejlődünk!
Aztán hogyha a magyar emberek nyaralásának minden gubancos részletét személyesen Viktor simítja ki, akkor, ha a tiszai halászcsárdában pocsolyaízű a ponty, akkor is neki szóljuk? Majd ő intézkedik. A tulaj úgy is a barátja!
Intermezzo: Mert, kb. azért sejtjük, mint mindenki itt a lángoktól öleltben, hogy mi lesza terv. Az anomáliák ősoka, mint általában, ott keresendő, hogy a légitársaságok tulajdonosi szerkezetében igen nagy az összevisszaság. Ottan kell rendet rakni, a többi már megy magától. Mert ugye, ki hallott már olyat, hogy Lőrinc barát valamelyik cégénél anomáliák ütötték fel a fejüket?! Nem is ismerik ezt a szót! No ugye! Értsél a szóból te HungaroControlos ember!!
Azért van egy nagy különbség a daliás időkhöz képest. Kádár nem nagyon járt be a Rádióba megalázni a dolgozókat! Mert ezeket a kérdéseket a stúdióban kellett volna föltenni. Nagyon kellett volna!! A médiamunkásnak a nagy hallgatás után hazamenni a családhoz nem lehet könnyű! Elalvás előtt, mikor már lazul a mentális fegyelem, lekerül a fedél a lélek mocsaráról, és előjönnek a szörnyek. És a szemükben kell nézni!
