Az, aki jósorsának - mely, minden másnál fontosabb ( Sors bona, nihil aliud!) – köszönhetően kis távolságtartással figyelheti a honi eseményeket – tehát, nem közalkalmazott, nem állami megrendelésekből, juttatásokból él, nem akar az államtól bérelt földön gazdálkodni, nincs érettségiző gyermeke, és enmaga sem áll a matúra előtt, nem beteg stb. – szóval, az ilyen szerencsefinak, ha néhány lépést hátralépve szemlélődik, bizony rendszeresen van alkalma igen jóízűeket derülni. És nem csak az utolsó kettő évben! A honi történésekben az abszurditás szinte állandóan, de az abszurd humor is igen gyakran van jelen. Kafka, Rejtő, Chaplin, Bacsó, Woody Allen és a Monthy Python szelleme kísért a Kárpátok ölén. Az Alkotmány Asztala minden tekintetben felveszi a versenyt a Szocialista Szellem Vasútjával. Egy ügyes rendező csodákat tudna kihozni belőle. Az országgyűlés elnökének romániai ralija Nyirő hamujával és a rejtély a végén, hogy vajon Szőcs államtitkár lábhoz tett szatyrában lapulnak-e a drága hamvak, már egyenesen Pierre Richard Magas szőkéjét, sőt Chavy Chase Családi vakációját idézi.
A szórakoztató vonal mellett azonban társadalmunk időnként igen gusztustalan, visszataszító produkciókkal is előrukkol, és mivel egyre sűrűbben teszi ezt, inkább már gusztustalan és visszataszító vonásokról beszélhetünk.
A legutóbbi ilyen akció az abortusztabletták engedélyezése körüli cirkusz volt, előtérben Semjén Zsolttal és „történelmi” egyházaink nagyjaival. Arról szól ugye a történet, hogy az abortuszt betiltani nem merjük, mert népszerűtlen döntés lenne, hiszen a nem kívánt gyerek a férfiaknak is kellemetlen, és a hatalmat egy icipicit még az erkölcseinknél is jobban szeretjük, de a kiszolgáltatott nőkön még rúgunk egy kicsit.
Világos, hiszen ők tehetnek róla, a kis ribancok, hogy ide jutottak. Más ott se’ volt! A sok felelőtlen kis szajhája!
No már most, emelje fel a kezét, aki nem követett még el nagyobb könnyelműséget, mint ezek a nők! A jelentkezők a szemérmetlen, álszent hazudozók. Mert aki akár csak egyszer is életében „késősárgánál” ment át a kereszteződésen, az lényegesen meggondolatlanabbul viselkedett, mint az a kamaszlány, aki egy szédült estét egy kósza dugással fejezett be.
Kétségtelen azonban, hogy a kiszolgáltatott, szerencsétlen élethelyzetben vergődő, meggyötört áldozatokat egy kicsit még kínozni, megalázni, az igen jót tesz az egónak. Mindjárt a hajléktalanok öncélú csuklóztatása után következik az élvezeti értéke. Felteszem, ha Jézus látja az ő hitének közép-európai jeleseit, akkor elégedetten bólint. Maga sem tenné ezt másként, mint a nevében eljárók. Ha esetleg mégsem, akkor alkalmazhatjuk VIII. Orbán pápa Richelieu halálakor tett megjegyzését: Ha van Isten, akkor ezeknek az embereknek sok mindenért felelniük kell majd, ha nincs, akkor csak egyszerű huszadrangú törtetők voltak.
No de, a sok panaszkodás után ideje, hogy tegyünk is valamit az ügyben és itt jön az új idea. Nézzük szembe végre azzal a ténnyel, hogy a terhes nők többnyire nem maszturbáció útján kerültek áldott állapotba. Vonjuk be tehát a folyamatba az apukákat is. Képzeljük el, hogy művi terhességmegszakítás mostantól csak úgy végezhető el, ha a szomszédos szobában az apukák is elszenvednek valamilyen beavatkozást. Mondjuk, választhatnak a vesekatéter és a végbéltükrözés között. Amennyiben az apa személyét fedő sűrű homály eloszlatására tett kísérlet eredménytelen, a KDNP-s honatyák vetésforgóban állnak helyt.
Szerintem, az utolsó még sorra sem kerülne, mikor a nemzetközi gyógyszerlobbi már nem győzné hazánkat ellátni a legális, nem csak támogatott, de egyenesen jutalmazott, abortusztablettákkal.
A mi szemlélődő arcunkra pedig újra kiülhetne a derűs mosoly.
