Nyilvánosságra került a lista, amelyből az érdeklődők megtudhatják, hogy mely egyetemi szakokon nem lesz egy darab államilag támogatott hely sem jövőre. A proscribált diszciplínák nem fölöslegességi hanem alfabetikus rendben sorjáznak, így azonnal szemet szúr az első helyezett, az andragógia – magyarul felnőttképzés.
Vajon mi a baj az andragógiával? A magyar felnőtt társadalom oly mértékben képzett netalán (már-már, itt-ott kifejezetten túl), hogy az ilyen szakemberek oktatása kidobott pénz? Dunába vizet, bankba pénzt, magyar felnőttbe oktatást nem? Esetleg kártékony andragógusok csalják az adót, mossák a pénzt, szürkítik a gazdaságot? Állástalan andragógusok fékevesztett hordái lepik el köztereinket és szítják a megtévesztett diákság lázongását? A horribilis androgógus jövedelmek indokolttá teszik, hogy az élet jövendő császárai fizessenek a várható dőzsölésért? Esetleg egyszerűen kellett egy szak a lista elejéről, bizonyítandó a szaktárca elfogulatlanságát? A balneológiára kilövési tilalom van mióta Pokorni szénné égette vele magát, nehogy a kicsinyes bosszúállás árnyéka vetüljön a fényes arcú hatalomra, hát legyen akkor az andragógia.
Innen úgy tűnik, Karinthyval szólva: a vezérkar kebelében fejetlenség kapott lábra.
Előbb keretszámok vannak, aztán ponthatárok lesznek hétfőre, most ott tartunk, hogy ponthatárok csak jövőre lesznek, de lesz ahol nem lesznek, mert pl. a mégoly kiváló andragógus jelölteknek is a kasszához kell majd járulni. Előbb tízezer államilag támogatott hely volt bejelentve, aztán annyi, mint tavaly, most valahol a tavalyelőtti szintnél tartunk, és ha hétfő este nem jönne a Jézuska, akkor szerdán vélelmezhetően már nem csak mindenkinek lehetne, de életkortól függetlenül egyenesen kötelező lenne ingyenesen egyetemre járni. Aki nem koptatja elegendő ideig az államilag támogatott univesitasok padjait, annak Selmeczi Gabriella nem védi meg a nyugdíját. Kivéve a közgazdászokat, a jogászokat és az andragógusokat. Ők fizethetnek. Minden bizonnyal jövő hétre a röghöz kötést is felváltaná az ingyenesen oktatott friss diplomások kitoloncolása. Maradhatnak az andragógusok, a jogászok és a közgazdászok - egy idő után már kizárólag e szakmák képviselőiből áll majd a honi felnőtt társdalom -, hiszen ők mind egy szálig fizetnek, mégpedig nyilvánvalóan azért fizetnek, mert a kormány szerint nincs rájuk szükség. Ezért aztán miden mértéken túl feldúsulnak idehaza, így demonstrálva, hogy a kerékkötő korlátozásoktól megszabadított hatékony hatalom mily tökéletesen tudja kivitelezni az ő világjobbító elképzeléseit.
Jelen helyzetben a kormány csak az Egyháznak köszönheti, hogy megmenekül a teljes nevetségességtől. Ha az első nikaiai zsinat annak idején nem helyezi át Jézus születésnapját január 6-ról december 25-re, akkor végük. (Ezt a visszamenőleges törvénykezést volt honnan tanulni. Nem hiába van ott a KDNP, élén a jeles teológus-szociológussal Semjén Zsolttal.) Úgy kell nekik ez a karácsony, mint ütésrészeg bokszolónak a gong. Még egy perc és a padlón vannak. Mert lehet megosztani a társadalmat, lehet hazudozni és lopni, bármekkora ökörséget be lehet magyarázni a híveknek. Egyet nem lehet a hatalomra aspirálóknak: nevetségessé válni.
A rajongók minden további nélkül tudomásul veszik - sőt, egy nem elhanyagolható részük egyenesen igényli – ha a szimpátiájuk megvallása szélsőséges érzelmeket vált ki a környezetükből. Lehet ez csillogó szemű rajongás, lelkes helyeslés, forró ölelés, harag, vad vita, gyűlölködés, mindegy. A rokonszenv kijelöli, az ellenszenv pedig összekovácsolja a csapatot. És csapathoz tartozni jó. Ha a másik csapat gyűlöl, az nem baj sőt! Erősíti az identitást. Nem kell gondolkodni, hogy mi végre is van a csapat, hiszen megvan, hogy mi ellen. És mivel a másik csapatban vannak a rosszak, a gyűlöletük mindennél jobban bizonyítja, hogy mi vagyunk a jók. Hiszen kire haragszanak a rosszak? A jókra. Hiszen ezért rosszak!
Egyetlen csapathoz nem akar tartozni senki: a nevetséges, a szánalmas csapathoz. Amikor a hitvallás csendes szánakozást gerjeszt, elfordított fejű lesajnáló mosolyokat szül, apró, bennfentes legyintéseket vált ki, no akkor rögtön rádöbbenünk, hogy mi ezt soha. Sőt! Határozott ellenérzéssel viseltetünk iránta, amit nem is habozunk sűrűn és hevesen kinyilvánítani, nehogy valakinek is - inclusive és legfőképp jómagunknak – eszébe jusson, hogy mi egykoron. Ugyan, kérem!
Tessék csak a hajdani MDF-re gondolni. Feltámadt halottaiból, önállóan bejutott a parlamentbe, még az Uniós választásokon is megcsípett egy helyet, úgy tűnt sikerrel ostromolhatja a mérsékelt közepet, sőt, a határ a csillagos ég. Aztán Bokros Lajos táncolt egyet, nyilvánosságra került a szánalmas jelölt válogató videó , majd összebútoroztak a pártparódiává amortizálódott SZDSZ-maradékkal és a végén még csak nem is futottak.
Nos, ettől a sorstól mentette meg a mostani hatalmat a karácsony. Az ünnepek alatt, között nyilván aligha lázong majd tömegesen a tanulóifjúság, de ami még ennél is fontosabb a hatalom is hazamegy az ő családjához és amíg nem dolgozik, addig sem csinál hülyét magából. Mert, ugye most ott tartunk, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma közzétesz egy listát a fekete seggű, támogatásra méltatlannak talált szakokról, és a lista harmadik helyezettje az emberi erőforrások szak.
Igen, láthatóan eljött az ideje a pihenésnek. Jövőre meg majd csak lesz valami, ami elfeledteti ezt a kis adventi produkciót.