Azért, ez a pénzügytan még nem egy kiforrott tudomány. Itt-ott hangyányi finomításra szorul. Tételünk illusztrálására álljon itt a következő eset.
Szorgos szerzőnk sokéves jövedelemtermelő tevékenysége jól megérdemelt gyümölcseként a bankok látókörébe került, mint a pénzkihelyezés célszemélye. Meg is kereste mindjárt két pénzintézet, nevezzük őket A-nak és B-nek, hogy szabadon felhasználható hitelkerettel örvendeztesse meg, így segítendő egyéni boldogulását, nem kevésbé saját üzleti tevékenységük pozitív alakulását és mindezeken keresztül, nem utolsó sorban, a közjót. Szerzőnk és a pénzvilág helyzetének alapos elemzése után forintra azonos összegben állapították meg a rendelkezésére bocsátott keret összegét. Eddig minden rendben lévőnek lenni látszott, már-már a tökéletes harmónia szelét éreztük lengedezni. Íme: a profik.
Jött azonban a válság, a helyzet fokozódott, hasonlatosan az éberséghez. Néhány napja a hitelek kedvezményezettje (szerzőnk) levelet kapott A bankból, melyben közölték vele, hogy a helyzetet - úgy övét, mint a szűkebb és tágabb világét, mintegy urbi et orbi - ismétlten górcső alá vették. Az empíriák és a gazdasági modellek értő és bölcs (sine ira et studio) elemzésének végeredményeként oda konkludáltak, hogy az eredeti hitelkeretet - legnagyobb és őszinte sajnálatukra -harmadával CSÖKKENTENI kénytelenek.
Alig volt idő elmélázni azon, hogy sorsunk hulló falevelét hogyan sodorja a világtrendek vad szélvihara, mikor csöngött a telefon. B bank jelentkezett és tudatta szerzőnkkel, hogy a helyzetet (lásd fent) alapos elemzésnek vettették alá és a tárgyilagos szakmaiság nagyobb dicsőségére azt a döntést hozták (ismételten:sine ira et studio) - és tudatják a legnagyobb örömmel -, hogy a náluk lévő hitelkeretet a duplájára EMELIK.
Összességében - makro szinten, mintegy - a helyzet tehát alig változott. Mégis, a döntéseknél mutatkozó szórásnégyzet ökörhugyozásra hajazó mértéke megingatta vakhitemet a pénzügyi elemzők prógnózisainak kétségbevonhatatlan mivoltában. Ennyire pontos a leölt állatok belének rajzolatán alapuló előrejelzés is volt . Ment-e a könyvek által a világ elébb? - kérdezzük szorongva.
Valaki (talán Napóleon) azt mondta: a háború olyan komoly dolog, hogy nem is lenne szabad katonákra bízni. Kapjátok össze magatokat fiúk-lányok és bizonyítsátok, hogy a fenti tétel monetáris alaklmazása indokolatlan, mert igy a hadikommunizmus ideológiai ágyát vetitek meg. Az pedig csúnya világ lesz! Kenyérjegyben kapjátok a bónuszt és az is elinflálódik, mire a ÁVH beér veletek a cellába. Én nektek szurkolok!
