Álszentfazék

A STÍLUS MAGA A RENDSZER
1 fazék leves + 1 csepp trágyalé = 1 fazék trágyalé

Friss topikok

  • Álszentfazék: @mojoking77: Nem kéne ezt!! Ez a szó szerinti értelmezés gonosz csapdája. @ember100 mondása jószá... (2014.08.18. 16:50) Nem rejtély, Rejtő!
  • Igényes: @Knorr: "nem, a vita arról szól, hogy legyen-e demokrácia." Szerintem ne legyen. A demokrácia fel... (2013.09.16. 18:23) Nem érti
  • Álszentfazék: @nandras01: valóban ez a magyar valóság, de nem hiszem, hogy szorosan kötődne ahhoz, amit az "unor... (2013.08.31. 14:51) Nyolcadik utas: a benzinkutas
  • Asidotus: A poszt most vastagon mellélőtt. Fiatalok egy jelentős részénél életvitelszerű a lógás, az iskola,... (2013.07.23. 15:07) Lógni fog!
  • bananarepublica: Milyen trafikmutyi ez kerem, se vendetta, se nehany fustolgo lapura? (2013.05.13. 16:52) Ráég

Politikai gazdaságtan idősebbeknek és haladóknak

2014.02.04. 15:05 Álszentfazék

A fegyelmezetlenség, az az oka minden gondnak!

Ez a pénz dolog egyébként is nagyon bajos. A parttalan liberalizmus mára oda vezetett, hogy mindenkinek – na jó: sokaknak, túl sokaknak – van belőle. Nemhogy odairányítanánk a kijelölteknek, a felkészülteknek, a felelősöknek, hanem hagyjuk, hogy szétterüljön a sok birka között.

Birkákat mondunk, mert nem rosszindulatúak többségükben, csak buták, meg fegyelmezetlenek. Szorosabban kéne őket fogni.

Mert nem elég, hogy van nekik ez a pénzük, de a buta fejükkel még akcióznak is vele. Árura cserélik, meg néha más pénzekre, meg odaadják másoknak, meg elfogadják másoktól, meg beteszik a bankba, meg kiveszik … Ész nélkül!

És akkor még szót sem ejtettünk a mindenfelé pénzügyesekről, bankárokról meg brókerekről. Esetükben a  jóindulat feltételezése természetesen szóba sem jöhet. Nemcsak tudatlanok, fegyelmezetlenek és alkalmatlanok, de egyenesen magyarellenes világ-összeesküvők.  Az ilyen, az direkt rendetlen!

Évtizedes gazdasági koncepciók bebetonozásával bíbelődni ebben a helyzetben eléggé frusztráló lehet. Mint egy rakás hangyát terelgetni. Az árfolyam meg folyton elszáll a nagy összevisszaságban. Ráadásul mindig a legrosszabbkor. (Na ja. Amikor az árfolyam elszáll, akkor mindig a legrosszabbkor van. Ez nem is összefüggés, ez tautológia.) Pedig mennyi jó ötletünk van! Jóléti rendszerváltástól rezsicsökkentésig, devizahitel engedélyezéstől árfolyamgátig, száz lépéstől kamatcsökkentésig, ÁFA mérsékléstől ÁFA emelésig. De hát, így nehéz!

A helyzet normalizálására két megoldás kínálkozik. Az egyik: oda hatni, hogy minden pénz az arra érdemeseknél landoljon. A fegyelmezetteknél, a megbízhatóaknál, a rendeseknél; szóval, a mieinknél. Voltak és vannak is ezirányba mutató erőfeszítések, és honfiúi büszkeségtől dagadó kebellel vághatjuk a világ szemébe: dicséretes eredménnyel. Jöhetsz tanulni, Európa! Sietünk elhárítani az egyoldalú pártpropaganda gyanújának sanda árnyékát: nem csak a jelenlegi kurzust illeti a dicséret. Kétségtelen, hogy ami a pénzáramok megfelelő irányba történő terelését illeti, a regnáló csapat rászolgál minden elismerésre. Már-már túlzottan megfelelnek az állampolgári elvárásoknak. Ezt azért nem vártuk! De legyünk igazságosak: le voltak itt rakva az alapok 2010-ben rendesen, az előző kurzusok is kiérdemelték az elismerésünket. Ami jár, az jár. (@ Scmitt Pál)

Sajnos, ennek a megoldásnak a legnagyobb igyekezett mellett is megvan a korlátja. Amikor már minden pénz a megfelelőeknél van, akkor ők drámai hirtelenséggel elromlanak. Unmegfelelőek lesznek mintegy. A hatalom elveszti kordában tartásuk legfőbb eszközét: a lenyúlás lehetőségének odaítélését. Nincs már mit lenyúlni. És a fegyelmezetten menetelő gárdából szempillantás alatt lesz a saját feje után össze-vissza rohangáló csürhe. És megint ott vagyunk, ahol a part szakad: szakad is befelé már a Nemzetit Fizetőeszköz (röviden: NemFizet).

Van egy másik megoldás viszont, amelyik tartós eredménnyel kecsegtet. Kezdetben ugyan a túlzott kompromisszumkészség, szinte az elvtelen opportunizmus gyanújába keveri a hatalmat - mikor is az elfogadja, hogy az állampolgárok összességénél (a birkáknál) folyamatosan hagyni kell annyi pénzt, amennyit még érdemes tőlük lenyúlni -, hosszú távon viszont biztosítja a megfelelőek és érdemesek tartós hűségét.  Elegendő a birkák pénzügyi akciózását korlátozni. Szigorúan ellenőrzött árukészletből vásárolhatnak, szigorúan ellenőrzött vonatokon utazhatnak; minden más csak a legszigorúbb ellenőrzés mellett.

Láttunk már ilyen modellt működni, és annyira sikeres volt, hogy a fél ország azóta is beléje vágyik vissza; a vidám barakk puha ölébe. Eme derűs építmény fénykorában, ’70-es években például, ha a birka úgy döntött, hogy némi konvertibilis labancpénzt dorbézolna el a Lajtától nyugatra – dönthetett akár háromévente is így, hiszen a legvidámabb, vagy mi a szösz – akkor közvetlenül a Magyar Nemzeti Bankhoz kellett fordulnia kiviteli engedélyért. Elvégre vagy 300 dollárról is szó volt! Nem szarral gurigáztunk! A Magas Hivatal aztán a munkahelyi- és pártvezetők véleményét figyelembe véve döntött a birka érdemességéről. Nem is szerepelt a hírekben a forint árfolyama! Lehet, hogy nem is volt neki ilyen! Pontosabban, több is volt neki, ami majdnem olyan jó, mint ha egy sincs.

Azok voltak ám a szép idők! És – ha hihetünk az ígéreteknek – lesznek is még eljövendő nagyszerű idők! Miért kell nekünk pont a jelenben élnünk?!

Szólj hozzá!

Címkék: életérzés így látom én

A bejegyzés trackback címe:

http://alszentfazek.blog.hu/api/trackback/id/tr645798634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.