Álszentfazék

A STÍLUS MAGA A RENDSZER
1 fazék leves + 1 csepp trágyalé = 1 fazék trágyalé

Friss topikok

  • Álszentfazék: @mojoking77: Nem kéne ezt!! Ez a szó szerinti értelmezés gonosz csapdája. @ember100 mondása jószá... (2014.08.18. 16:50) Nem rejtély, Rejtő!
  • Igényes: @Knorr: "nem, a vita arról szól, hogy legyen-e demokrácia." Szerintem ne legyen. A demokrácia fel... (2013.09.16. 18:23) Nem érti
  • Álszentfazék: @nandras01: valóban ez a magyar valóság, de nem hiszem, hogy szorosan kötődne ahhoz, amit az "unor... (2013.08.31. 14:51) Nyolcadik utas: a benzinkutas
  • Asidotus: A poszt most vastagon mellélőtt. Fiatalok egy jelentős részénél életvitelszerű a lógás, az iskola,... (2013.07.23. 15:07) Lógni fog!
  • bananarepublica: Milyen trafikmutyi ez kerem, se vendetta, se nehany fustolgo lapura? (2013.05.13. 16:52) Ráég

A proletárok fegyvere

2013.10.21. 15:26 Álszentfazék

Én még azt tanulta, hogy az utcakő a proletárok fegyvere. Mi sem bizonyítja jobban a tényanyag bifláztatásának meddő voltát annál, hogy mára ez a tudás teljesen elavult. Hic et nunc a devizaalapon lízingelt személygépjármű, az a proletárok fegyvere. Hazánk kisemmizettjei, a devizahitelezés kárvallottjai – illetve a magukat annak érzők, és ki ne érezhetné magát bármikor kárvallottnak, hiszen mindenkinél járt jobban valaki -  gépjárműves tiltakozást szerveztek vasárnap délutánra. Ugyan  ki lehet kisemmizettebb a gépjárművet tulajdonló devizahitelesnél? Proletárabb ő a proletárnál. Igaz, hogy tőle nem elvették munkájának gyümölcsét, hanem a máséból is adtak neki (mindközönségesen: hitel), tehát nem annyira kizsákmányolt, inkább bezsákmányolt ő, de ne essünk bele a kákán is egy csomót keresők szofisztikai csapdájába.

Itt most nem szerencsétlenül járt emberek helyzetén szándékszunk gúnyolódni. A hülyeségen, az amnézián, a képmutatáson, azon szándékszunk.

Mert úgy van az, hogy egy közösség néhány tagja időnként nehéz helyzetbe kerül. Kikerülhetetlenül kerül néhány néha. A normális közösség meg ilyenkor segít a kerülteknek. Akkor is, ha a kerülésben a saját hibájuk is tetten érhető. De azért a közösség ilyenkor mutatóujjával rákoppint a került homlokára, mondván: - Azért tanuljál belőle, polgártárs! Ha pedig a delikvens még hőbörögni is kezd, akkor a koppintás erőteljesebb lesz, amit felemelt mutatóujjas csendre intés követ. Olyan nincs, hogy szarba másztál, kihúzunk és még a pozitív énképed is sértetlen marad. Nincs, mert akkor újra bele fogsz mászni!

Nem rendes dolog, hogy családok – vagy akár egyedülállók – az utcára kerülnek, és nincs alattuk háló, intézményes vagy civil segítség, amely megakadályozza az ellehetetlenülésüket. Nem rendes dolog hagyni embereket a kilátástalan nyomorba süllyedni. Akkor sem, ha a kiváltó okok között  nem elhanyagolható mértékben ott vannak a saját szerencsétlen döntéseik is.

Intermezzo: Persze, ha továbbvisszük a gondolatmenetet, akkor ez a hajléktalanokra is igaz. Sőt! Arra a barna bőrű honfitársunkra is, aki reménytelen munkaerő-piaci helyzetét részben talán  saját ifjúkori cselekedeteinek is köszönheti. Vagy esetükben nem annyira? Gondolatkísérletünkben itt már ad absurdum jutottunk?

Nem rendes dolog tehát ez, és ha mégis így van, akkor fellépni ellene helyes és erkölcsös. De nem biztos, hogy így, ahogy ez mostanában történik. A hangnemmel, a stílussal azért vannak itt apróbb problémák! (És mint tudjuk: a stílus maga a rendszer.)

Képzeljük most egy pillanatra el, hogy 2005-ben a Gyurcsány-kormány az elvárható felelőséggel jár el és megszünteti/megdrágítja a devizaalapú hitelezést. Túlzott-e feltevésünk, hogy akkor is lett volna tüntetés? A népnyúzó liberálbolsik ellen, akik elveszik a polgároktól az olcsó hitelt, gátat vetnek gyarapodásuknak, mert gonoszak. Talán még politikai erő is akadt volna, amelyik ráül a hangulatra. Hiszen ő a regnálása alatt engedélyezte ezt a nagyszerű konstrukciót, most meg elveszik. Ugye, hogy rosszabbul élünk! Talán még az akkori képzetes és a mostani valós tüntetés résztvevőinek halmazai között is lenne jelentős átfedés. Csakhogy, akkor a fedők még lábasok voltak! Gyalog demonstráltak volna mindazok, akiknek még nem volt érkezésük frankalapú lízinggel személygépjárműhöz jutni. (A letűnt évtized gyakori és népszerű konstrukciója volt ez)

Hallgassuk meg aztán a bíróságokon és a betört bankportálok előtt zúgó szakrális kórust, mely azt zengi, hogy őket becsapták, rossz terméket sóztak rájuk. Talán meg lehetne halkan kérdezni, hogy amikor nyertél rajta, akkor nem volt rossz? Az alacsonyabb részletek idején is bírósági úton akartál érvényt szerezni annak a jogodnak, hogy többet fizethess? Az, aki 2003 szeptemberében vett fel ötéves devizahitelt, amit 2008 szeptemberében vissza is fizetett, az szintén demonstrál és perel? Vagy neki még jó termék jutott? Később romlott csak el?

Vonjuk talán fel szemöldökünket, ha a bankok gátlástalan nyerészkedéséről hallunk, és kérdezzünk. Te talán, barátom, nem azért választottad ezt a formáját a pénzhez jutásnak, mert kevesebb befektetéssel többet reméltél?  Ez nem volt nyerészkedés? Ja, hogy nem jött be? A balszerencse nem tesz erkölcsösebbé!

Mondjuk el esetleg bátran, hogy a kedvencünk az a duma: - Rám erőszakolták! Igen, úgy volt az felénk a XXI. század hajnalán, hogy csak lesütött szemmel mertünk pénzintézet környékén járni, mert aki felvetette tekintetét, arra rávetette magát a frankalapú kommandó és ráerőszakolt. Mi csak turisztikai céllal mentünk be a bankba,  megtekinteni a Mammon Templomát, mikor túszul ejtettek és szeretteink biztonságával zsarolva ránk lőcsölték a vacak pénzüket. Ha csak úgy nem!

Aztán esetleg tegyük kezünket barátilag a felvonulók vállára és lágy, nyugtató hangon tudassuk velük, hogy ebben az esetben nem biztos, hogy az autós tüntetés az adekvát forma elesettségük megmutatására. Ha autóval tudsz demonstrálni, amice, akkor azért még nem állsz az éhhalál szélén. Akadnak a Kárpátok ölén olyan csoportok, akik nem tudnának ilyet csinálni, mert nincs nekik autójuk. Mi lesz, ha alapos mérlegelés után, sine ira et stúdió, a rászorulók sorában eléd helyezem őket? A gépjárműre kiírni hogy „nem adom a házam”, no az meg végképp nem okos dolog. A végrehajtó esetleg azt találja válaszolni: - Jó, akkor először most visszük a verdát.

Végül, de nem utolsó sorban, ejtsünk szót arról, hogy az autós forgalomlassítás nem  a captatio benevolentiae legbiztosabb eszköze. A futó, sétáló, bicikliző, rollerező akadályképzésre esetleg hajlandók vagyunk, rokonszenvvel tekinteni; kényelmetlenséget, plusz szennyezést okoznak ugyan a nemes cél érdekében, de legalább ők maguk nem járulnak hozzá a megfulladásunkhoz. Hanem az autóval előidézett dugó Dugónics Tituszként ránthatja magával népszerűségi mutatót. Márpedig erre a népszerűségre égető szüksége van a demonstrálónak. Mert több polgárnak nincs devizahitele, mint amennyinek van. És ha az előbbiek körében az utóbbiak ellenszenvessé találnak válni, akkor végük. Ne legyenek kétségeik: az első gyanús jelre a mostani hergelők pont úgy hagyják majd őket a kakában, ahogy annak idején hagyták belemászni.    

Szólj hozzá!

Címkék: megmondás így látom én

A bejegyzés trackback címe:

http://alszentfazek.blog.hu/api/trackback/id/tr215590935

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.