A közösség költségeit fedezni hivatott elvonások a társadalom különböző csoportjait különböző mértékben terhelik. Az, hogy ezek a terhek hogyan oszlanak meg, megmutatja a regnáló hatalom értékrendjét, gondosságát és hozzáértését. Kit és mit szeret és támogat, kit és mit rühell és büntet, mit tart kívánatosnak és mit kárhozatosnak, mennyire alaposan gondolta mindezt végig és mennyire sikerült az elgondoltakat átültetni a gyakorlatba. Mindezek tudatában érdeklődnék:
Miért pont az ATM készpénzfelvétel?
Mint az nyilván sokak által tudott, az ehéten aktuális végleges költségvetési kiigazító csomag részeként lett bejelentve, hogy jövőre 3 ezreléknyi adó terheli a fenti tranzakciót. Vajon a bejelentést megelőzően készült valami elemzés, hatástanulmány, és nagyjaink láták azt, hogy ez jó? Van valami koncepció, amibe ez az újabb elvonás illeszkedik – mármint túl azon, hogy „kő a píz”? Elgondolkodott-e akár csak egy pillanatra is valaki, hogy kiket és mennyire fog ez terhelni?
Nos, én egy pillanatig elgondolkodtam és – fenntartva a tévedés jogát, hiszen nem vagyok sem statisztikai hivatal, sem szociológiai intézet – arra jutottam, hogy nyilván azokat, akik a legnagyobb mértékben kényszerülnek a készpénzhasználatra. Jómagam úgy vélekszem, hogy ha az ember Rolex órát avagy csónakmotort vásárol, akkor többnyire tud kártyával is fizetni. A nagyvárosok bevásárlóközpontjaiban is megy a dolog. Ahol nehézségek szoktak felmerülni, az például a piac, a kistelepülések kicsiny boltja és a hasonló műintézmények. Tehát, a nagyobb teher a szegényebbekre, főleg a vidéken élő szegényebbekre fog hárulni.
Mármint, hogy nekik lesz nagyobb a teher, amint ez egy egyszerű számítással bemutatható. Ha pl. Nagy Polgár havi 300 ezres jövedelméből 100 ezret kénytelen készpénzben elkölteni, akkor 300 Ft ATM-adót fizet, míg Kiss Polgár a 40 ezres jövedelméből 30 ezret költ készpénzben, tehát 90 Ft ilyen adóval járul hozzá a közösség költségeihez. Vagyis Nagy Polgár az összes jövedelmére vetítve 1 ezrelék, míg Kiss Polgár 2,25 ezrelék ATM-adót fizet. Ez azért degresszív adóztatás a javából!
Különösen látványos szopóág van fenntartva a kistelepülések azon lakóinak, akik jövedelmük meghatározó részét legálisan, bérlistán – tehát bankszámlára - kapják, mint például a vidéki tanárok. Vannak arra utaló jelek, hogy mondjuk az ELTE gyakorlóiskolájában hatodikos matektanárnak lenni hangyányit könnyebb, mint ugyanezt egy szabolcsi kistelepülésen gyakorolni. No már most, ez utóbbiakat (vö. a nemzet napszámosai) eddig sem jutalmazta társadalmunk a nehézségeiket honorálandó, de most még egyet csavarunk a tökükön. No nem nagyot, inkább csak olyan jelképeset. Olyan ez, mit egy laza tangenciális saller a bucira (esetleg koki), nem a fájdalomokozás a lényeg, hanem a nonverbális kommunikáció, hogy érezze a lúzer, hol a helye.
Vajon miért nem mondjuk a bankkártyás fizetést sújtja adó? A készpénzfelvétel úgy is drágább, a kártyás műveletekre rászámolt 3 ezrelék nem tenné az előbbit versenyképessé, tehát a „pénzügyi kultúra” romlásától, a fizetési szokások visszafejlődésétől nem kellene tartani. Esetleg még a nagyobb adóalap miatt kisebb kulcs is elég lenne, ami észrevétlenebbé tenné a behajtást.
Esetleg.
Nem vagyok egyébként maradéktalanul meggyőződve a fent leírtak igazáról, könnyen lehet, hogy korlátolt tapasztalataimat extrapolálom és így jutok téves következtetésre. Nem mondom tehát biztosra, hogy az ATM-adónak pont ilyen hatása lesz és azt sem, hogy ezzel esetleg éppen ellentétes. A nagy baj az, hogy más sem mond ilyet. Például a közpénzügyekért főfelelősségel bíró alkalmazottunk, a Gyuri sem untat minket az indoklás részleteivel. Mert, hogy a múlthéten ilyesmiről még szó sem volt! Mi történt azóta.
Tudunk mi megértőek lenni, azt például felelős honpolgárként szó nélkül elfogadtuk, hogy a játékautomatákat nemzetbiztonsági okokból egyik percről a másikra kellett betiltani. Ha egyszer az ellenséges ármány hatására tömegesen kezd el kijönni a négy cseresznye, biztos, hogy az összes titkosszolgálatunk összeszarja magát, ez nem is kérdés. No de a nemzetünk nagyjainak arcképével ellátott csereeszközök legális forgalma csak nem fenyeget ily borzasztó veszéllyel? Szóval akkor miért is pont ez a tutti? Mert az ugye fel sem merjük tételezni, hogy kormányzásuk második évfordulóján a gazdasági Szent Jobb még mindig válságadókat vet ki!
Lehet aztán, hogy a pénzügyi kormányzat ezt az egyetlen számot ismeri, hogy mennyit veszünk ki az automatákból. Megnézték mennyivel kell megszorozni a vágyott hiánycélhoz és kész is lett az új adó. De miközben az ilyen felvetéseken kacagunk, vidámságunk nem egészen felhőtlen.
